Találtam is a falu szélén. Egy szoba, konyha, kamra, végig folyosó, melléképület, abban volt istálló, nyári konyha és disznóól. Nagy telek, négy nagy eperfa volt vele. 400 négyszögöl szőlő, teli gyümölcsfával és 1000 négyszögöl legelő, nagyon megtetszett és kifogtam 8 mázsa búza áráért, annyi borom termett a szőlőn, hogy a házbért abból kifizettem.

A tehén meg a legelőn egész nyáron legelészett, egy évig laktunk itt, úgy hívtuk, hogy "Kormos tanya" mert Kormos Jánosé volt és rajta is maradt, hogy Kormos tanya. Itt már a gyerekek is egyik öt éves volt a másik három. A tehenünk megellett, a bornyút szintén levágtuk és elmértük, de már akkor szigorúan büntették, aki feketén vágott bornyút vagy disznót.

Disznót is feketén vágtunk, mert sok zsírt le kellett adni. Egy disznótól, ha bejelentettük, mert kicsi volt a disznó, akkor is annyi zsírt kellett beadni, mintha három mázsás lett volna, így aztán nem jelentettük, hanem egy szép napon levágtuk, feldolgoztuk, mire jöttek a rekvirálók, mert már azok is voltak az orosz bejövetel után. úgyhogy akinél feketevágást észleltek, attól elvitték, az illetőt meg dutyiba csukták. Hát ettől óvakodtunk mi is. Mikor disznót vágtunk a zsíros debent a szárkúpba, húsokat a teknyőbe lesóztuk és a szalonnát. Amikor hallottuk, hogy megindultak, és holnap ideérnek, akkor szépen papírba, meg ládába becsomagoltuk a húsokat és az istállóba, a jászol alá elástuk, így nem találták meg. Amikor elmentek felástam és kiaggattam a levegőre, amikor megszikkadt, beaggattam a kamrába. Mikor a másik hullámba megint jöttek akkor meg a szobába a szekrényeket kijjebb húztam, szeget vertem a falba és arra aggattam a sonkákat és a szalonnákat. így mentettem meg, hogy el ne vigyék a szánktól.