Íme néhány régi recept kóstolónak, kedvcsinálónak:

A svéd parasztok mindennapi eledele volt hajdanán a pitepalt, a csehek knédlijéhez hasonlatos krumpligombóc, a vadételek ideális körete. A lereszelt burgonyát árpaliszttel és búzaliszttel keverjük össze (2:1 az árpa és búza aránya), a kis "hógolyókká" formázott gombócokat forrásban lévő sós vízben kifőzzük. Körítéskor esetleg mehet rá némi olvasztott vaj. Ha marad másnapra, vajban megsüthetjük, hogy sült szalonnával, áfonyalekvárral még egyszer jól belakhassunk belőle. Igazi népétel a darált hússal vagy haldarabokkal (heringgel), esetleg mindkettővel, dúsított pitepalt, ilyenkor a gombócba belekeverik ezen összetevőt is; sütve készítik. Jól megy hozzá a borssal, cukorral, sóval ízesített mazsolaszósz, melyet az aszalt szőlőből cukorszirup, liszt és pár csepp ecet hozzáadásával készítünk, egyszerűen némi vízben összeforralva mindezeket.

A gombóchoz hasonló alapanyagokból készül a skandináv kenyér-lepény, a resk. A reszelt krumplit árpaliszttel és kevés sóval kemény tésztává gyúrjuk és, gyorsan vékony lepényekké nyújtjuk, jó alaposan megszurkáljuk egy fogpiszkálóval majd serpenyőben, vagy sütőben kisütjük. Létezik olyan variáns is, mely szerint a lepényt sózott heringfilével és vöröshagymával, őrölt borssal töltik, gombóc vagy cipó alakúra formázzák, és 25-30 percig főzik.

Az egyik legnépszerűbb egytálétel arrafelé a konyakkal flambírozott kolbász. Először az előfőzött krumplit kockára vágva megsütjük (a svédek szerint némi cukorral megszórva ropogósabb lesz), aztán kisütjük a nyers kolbászokat, szokás villával vagdaltszerűre szétnyomkodni. Összekeverjük a krumplival és némi mustárral meg kakukkfűvel, aztán konyakkal flambírozzuk. Tálaláskor friss kaporral, petrezselyemmel szórjuk meg.

A sluring a mi palóclevesen, gulyáson, Jókai-bablevesen szocializálódott gyomrunknak igen szimpatikus, sőt némileg ismerős, kiadós egytálétel. Kockára vágunk enyhén sózott dizsnóhúst, vöröshagymát, sárgarépát, zellert, karórépát, fehérrépát, krumplit, ezeket gerslivel (árpakásával) valamint pár szem szegfűborssal, babérlevéllel, őrült borssal megfőzzük. Ha minden kellőképp puha, hozzá adunk 1 l tejet, ezzel is felfőzzük, aztán vízben kivert liszttel behabarjuk, utófűszerezzük. Tálaláskor menjen bele némi vaj és friss petrezselyem.

Végezetül pedig következzenek a világhírű ánizsos sütemény titkai: 600 g durva rozslisztet (rozslángliszt), 2 teáskanál szódabikarbónát, 1 teáskanál sütőport összekeverünk. 5 dl írót (tejfölt) habosra verünk, hozzáadunk 2 dl cukorszirupot, 1 evőkanál édesköményt, 1 evőkanál ánizst összetörve. Gyorsan összegyúrjuk a tésztát, jól kivajazott hosszúkás formába (gyümölcskenyér-forma) tesszük, és nagyon kis lángon, 70-100 fokos sütőben, kb. 2 órán át sütjük.