általában ezek azok a bűvös szavak, amik miatt sokan lemondanak arról, hogy jobban beleássák magukat a dologba, inkább vesznek egy kompakt kamerát, ami mindent tud, gondolkodik helyettünk. Ez igaz, az esetek nagy százalékában, de egyáltalán nem igaz a vízalatti fotózásnál. Igazából nem is olyan bonyolult dolgok ezek. Teszek egy kísérletet arra, hogy a laikust bevezessem ezek rejtélyeibe és az összefüggéseket megvilágítsam.

 

A szem sokkal precízebb műszer, mint a gépeink. Amikor egy képet készítünk, általában vannak rajta éles, és homályos részek. Megfelelő esetben a téma éles, és a háttér vagy az előtér homályos. A mélységélesség a fotóstól mért sáv ahonnan a kép már éles, és tart addig, amíg éles. Ez a sáv különböző blendeállásoknál más és más. általában igaz a szabály, hogy a fókuszban levő tárgy előtt és mögött a mélységélesség 1/3 2/3 arányban oszlik meg.

 

A fényképezőgép hasonlóan felépített az emberi szemhez. Tehát a fény egy kis lyukon keresztül vetül a filmre. A blende ennek a lyuknak a méretét jelöli. Nagyobb fényben kisebb lyukon (tehát kevesebb fény) jut át a filmre. A blendét angolul nevezik f/stop-nak (f/számnak), diafragmának is, magyarul nevezik még rekesznyílásnak. A blendét számokkal jelöljük, de vigyázat! – itt a nagyobb számok kisebb blendét jelentik. (a legnagyobb blende érték a lencse fényerejét is jelenti). A számok lehetnek: 1.4, 2.8, 4, 5.6, 8, 11, 16, stb – ugye ismerős? A lencsén ezek az egymást követő számok dupla, illetve fele akkora átengedett fémymennyiséget jelentenek. Tehát a Nikonos 28mm-es lencsén a következő számok találhatók: 3.5, 4, 5.6, 8, 11,16, 22. A 4-es blende,kétszer annyi fényt enged át mint az 5.6-os, négyszer annyit mint a 8-as blende. A nyílás mérete, vagyis a blende hatással van a mélységélességre. A legnagyobb mélységélességet a legkisebb blendével érhetjük el. Mondjuk ugyanezt a lencsét használva, a 16-os rekesznyílás mellett egy tőlünk 1m-re levő tárgyat fotózva a kép éles lesz 65cm-től 2.5 méterig. Minél messzebb vagyunk a tárgytól, annál nagyobb a mélységélesség tartománya: 16-os blende mellett, ha a tárgy 2m-re van tőlünk, akkor a mélységélességi tartomány 1m-től a végtelenig tart. Csak összehasonlításképpen mindez a legkisebb blendeérték (tehát a legnagyobb rés!!!)mellett: 1m-nél 0.9m-től 1.2m-ig, 2m-nél 1.5-től 3m-ig éles a kép. Ja, elfelejtettem mondani, a Nikonos lencséje segítséget nyújt ebben, a blende beállításakor a mélységélesség leolvasható.

 

A fény útja a gépben: Lencse >> blende >> zár >> film Vagyis, a lencse képez egy képet, a blende meghatározza a beengedett fény mennyiségét és a mélységélességet, majd a zárszerkezet egy adott ideig engedi ezt a képet leképződni a filmre. A zársebességet a másodperc egy adott hányadosával jelzik. Mondjuk a 60-as zársebesség a másodperc 1/60-ad részét jelöli. A következők lehetnek: 1, 2, 4, 8, 16, 32, 60, 125, 250, 500, 1000, 2000, 4000, stb. Mint látszik, nem teljesen számtani sor, de a különbségek elhanyagolhatóak. A számsor egyes tagjai, a blendéhez hasonlóan kétszeres vagy fele akkor fényt jelentenek.

Nyilvánvaló, hogy 1/30-ad másodperc alatt kétszer annyi fény jut át a filmre, mint mondjuk 1/60-ad másodperc alatt. Képzeljük el, hogy a víz alatt egy gyönyörű fotót készülünk készíteni. Ez nem más, mint egy elsüllyedt csónak, melynek az orránál vagyunk, 60cm-re tőle. A másik vége, tőlünk 2m-re van. A fénymérő szerint 4-es blende mellett 1000-es zársebesség mellett tökéletes képet készíthetünk. De ciki, mert a leolvasott értékek szerint a kép csak 70cm-ig lesz éles, tehát a képen a csónak homályosan lesz látható. De, itt jön a számolás. Tudjuk, hogy kisebb blende mellett élesen lesz látható a képen a csónak teljes hosszában. De ha csökkentjük a rekesz méretét, kevesebb fény jut a filmre, alulexponált lesz. Csak akkor nem, ha a zárat tovább tartjuk nyitva. De mennyivel? Tudjuk, hogy mindkettő ugyanazon a skálán változtatható. Tehát, a blendét zárjuk, mondjuk 5 lépéssel (4 >> 5.6 >> 8 >> 11 >> 16 >> 22). Ezzel (4 >> fele >> negyede >> nyolcada >> tizenhatoda >> harminckettede) harmincketted annyi fényt engedünk át a lencsén, de a mélységélesség 70cm-től 2m-ig terjed. A zársebességet kell növelnünk tehát: (1000 >> 500 >> 250 >> 125 >> 60 >> 30) vagyis harminckétszer annyi időt adunk szegény filmnek, hogy exponálódjon. A kép ugyanolyan tökéletes lesz, de megoldottuk a problémát. Félreértés ne essék, a víz alatt segítségünkre van a fénymérő, tehát csak követni kell a keresőben megjelenő utasításokat, de az elmélet nélkül szinte lehetetlen fotózni.

 

A megfelelő expozíció megfelelő egyensúly a zársebesség és a rekesznyílás között. Vagyis az, hogy megfelelő mennyiségű fény jusson a filmre. Utalva az előző példára, több lehetőség adódik a tökéletes expozícióra, hiszen a zársebesség-blende páros variálható – a mélységélesség változik tőle.

 

Biztosan tapasztaltad, a boltokban többféle érzékenységű film kapható. Az un. gyors filmek alkalmazhatók gyengébb fényviszonyok mellett is, de nagyobb érzékenységű filmet alkalmazva számítani kell a szemcsésebb képekre. A gyártók kétféle számmal jelölik a film érzékenységét. A számok a következőket jelentik: A leggyakrabban használt film az ISO 100 ( 21° – mondd 21 dines film)

ISO 50 / 18 °

ISO 100 / 21°

ISO 200 / 24 °

ISO 400 / 27 °

ISO 800 / 31°

Az egyes filmek érzékenysége ugyanazon a skálán változik, mint a blende és a zársebesség. Tehát a 100-as film fele annyira érzékeny mint a 200-as, és negyedannyira mint a 400-as. Sok probléma megoldható a víz alatt, ha érzékenyebb filmet használunk. Mondjuk 100-as helyett 400-ast. Erre a filmre negyedakkora fény is ugyanolyan képet rajzol. így nyithatunk a blendén két lépést, tehát nagyobb lesz a mélységélesség ugyanolyan feltételek mellett, vagy esetleg rossz fényviszonyok mellett gyorsabb zársebesség mellett dolgozhatunk, tehát elkerülhetjük hogy a téma bemozduljon. Szélsőséges esetben szükségessé válhat a 800-as, vagy annál érzékenyebb film használata. Mit tegyünk, ha nincs nálunk ilyen film? Alkalmazhatjuk az un. „push" technikát, amikor becsapva a gépet magasabb értékre állítjuk be a gépen a használt érzékenységet. Ilyenkor előhíváskor jelezni kell, hogy milyen ISO érzékenységre fotóztunk, és úgy hívják elő. Fel kell készülni ez esetben arra, hogy a szokásosnál is szemcsésebb lépet kapunk kézhez. Más problémát is megoldhatunk a gyorsabb filmmel. A vízalatti képek nagy része vakuval készül, ahol a vaku miatt a zársebesség meghatározott (Nikonos V-nél 1/90-ed másodperc). Sok esetben a természetes fény legalább olyan komoly szerepet játszik a képen mint a vaku. Ha adott a zársebesség és a blende (mélységélesség miatt), akkor a természetes fénynek nincs elég ideje, hogy a képen látható nyomot hagyjon. így úgy tűnik majd, mintha éjjel készült volna a kép. Gyorsabb filmet használva a természetes fény is teret kap, és láthatóvá válik a háttér. Egyes gépek fénymérői segítséget adnak ehhez.

Tags: blende, Add more tags...,

or Close