Régen a kezdő fotósnak szóló tankönyvek azt tanácsolták, hogy eleinte fekete-fehér nyersanyagra fényképezzen, s csak elegendő gyakorlat birtokában nyúljon a drága és kényes színes filmhez. Manapság már teljesen mindegy milyen nyersanyagot választunk, a költségek lényegében ugyanazok, sőt a fekete-fehér technika drágább is lehet, mint a színes. Nem szerencsés dolog jósolgatni, de valószínű, hogy hasonló helyzet kialakulása várható a digitális és a filmes technika kapcsolatában. Az már ma is világosan látszik, hogy a populáris laborszolgáltatásban a digitális laboroké a jövő. Ezeknek a laboroknak majdnem mindegy, hogy filmen, vagy memóriakártyán kapják a képeket.

Ha digitális fényképezésre adjuk a fejünket, akkor mindjárt az első kérdés az, hogy milyen témákat szeretnénk fotózni, és mire szeretnénk használni a felvételeket. Nézzünk néhány lehetőséget:

• Ha képi jegyzetelésre, emlékeztetők készítésre van szükségünk, akkor valószínűleg egy, kulcstartó, töltőtoll vagy mobiltelefon méretű, beépített memóriával és fix fokusztávolságú objektívvel ellátott gép elegendő lesz számunkra.
• Családi események, nyaralás, gyerekek fényképezéséhez a kis méretű, automata gépek a legmegfelelőbbek. Az önkioldó viszont alapkövetelmény. Ha egy kis kreatív fényképezésre is rászánjuk magunkat, akkor a manuális expozíció beállításra is szükségünk lesz.
• Városképek, épületek fényképezésénél torzításmentes nagylátószögű optika szükséges.
• Növények, bogarak és egyéb apróságok fényképezése esetén a gép makro funkciójára figyeljük. A kicsiny makro-közelpont mellett a fényerő és a jó képalkotás lényeges elvárás.
• Koncertek, sportrendezvények esetén fontos, hogy a kamera gyors működésű az autofókusz gyors beállású legyen. A zoomobjektív fényerős (F/2 körül) legyen és tele állásban érje el a 150-300 mm-re ekvivalens fókusztávolságot. Ugyanez igaz, ha a természetben állatokat szeretnénk fotózni.
• Iskolai kísérleteknél szükség lehet sorozatfelvételek készítésére. általában kompromisszumot kell kötnünk a sorozatfelvétel sebessége, felbontása és az egy sorozatban maximálisan készíthető képek száma között.
• A képek letöltési sebessége sem közömbös. A mai kamerák többsége USB csatlakozót használ, ami megfelelő sebességet biztosít. A régebbi, soros portra csatlakozó gépek viszont lassúak.
• Ha portrék, zsánerképek, vagy tárgyak, enteriőrök fényképezésénél egyaránt szükségünk lehet vaku használatára. A gépek beépített vakui derítésre vagy 1-5 méter közötti témák primitív kivilágítására alkalmasak. Ha ennél többet szeretnénk, akkor fontos, hogy legyen a gépen vakucsatlakozó.
• Ha a képeket csak monitoron vagy Interneten használjuk, akkor 2 megapixel alatti gép is elegendő. Mégis ennél nagyobb felbontást javaslunk, mivel a 2-3 megapixel közötti gépek felvételeiből már elfogadható minőségű papírkép is készíthető. Amatőr célokra a 3 megfelelőek.

A választásnál gazdaságossági szempontokat is értékelni kell. Vegyük tekintetbe, hogy az igényeink a kamera megvásárlása után rohamosan nőni fognak. Ez általános tapasztalat. Sokan vásárolnak olcsó, a marketingesek által beetető terméknek mondott eszközt. Rövid idő múlva kinövik a gép lehetőségeit és másikat vásárolnak, összesen tehát többet költenek, mintha mindjárt a drágábbat vásárolták volna.

A digitális fényképezésben is van ára a fényképeknek. Ez azonban nem a nyersanyag vagy a kidolgozás ára, hanem gép elavulásából fakad. Például vegyünk egy 200 eFt-os fényképezőgépet és becsüljük úgy, hogy havonta kb. 50 olyan felvétel készítünk vele, amit érdemes is megtartani. Kis jóindulattal két éves erkölcsi amortizációval számolhatunk, ennyi idő elteltével a gépet csak jelentéktelen összeért lehet majd eladni, vagy elajándékozni. Két év alatt várhatóan 12×2×50=1200 felvételt készítünk majd. Az akkumulátor elhasználódásától eltekintve összesen 200.000 Ft-ba kerül. Ebből egy kép ára 167 Ft-ra becsülhető.

Ugyanezt a számítást filmes gépre is elvégezhetjük. Számolhatunk 5 éves amortizációs idővel és havi egy tekercs negatív filmmel. Ez kb. 40.000 Ft filmköltséget, 30.000 Ft kidolgozást jelet, és egy 30.000 Ft-os fényképezőgépet, 2160 felvételre. Egy kép tehát 46 Ft-nak adódik, de ehhez még hozzá kell számítani, hogy a negatívot mindenképpen be kell szkennelni, vagy papírképre kell nagyítani. A szkennelésnél az időráfordítást is költségnek kell tekinteni, ne intézzük el azzal, hogy úgyis szabadidőnkben csináljuk!

összességében tehát nem lehet bölcs tanácsot adni a gépvásárláshoz. Mindenkinek saját magának kell mérlegelnie igényeit, anyagi lehetőségeit. E sorok írásakor azt lehet mondani, hogy kb. 150.000 Ft alatti gépet nem érdemes megvásárolni. Az Internet és a szaklapok kitűnő lehetőséget adnak az előzetes tájékozódásra. Több mértékadó forrást nézzünk meg. A reklámokat fogadjuk erős fenntartással éppúgy, mint egyes vitafórumokon elhangzó szakértő véleményeket. Ha kiválasztottuk a gépet, akkor menjünk el az üzletbe és próbáljuk ki. Olyan kereskedőnél ne vásároljunk, aki nem engedi a gépet beüzemelni és az üzletben vagy előtte az utcán kipróbálni. Ilyenkor legjobb, ha viszünk magunkkal vagy helyben vásárolunk egy nagyobb memóriakártyát (úgyis szükség lesz rá) és arra fényképezünk. A beépített TFT monitor alkalmatlan a kép színeinek és zajosságának, az optika rajzolatának megítélésére. Vigyük haza vagy egy hozzáértő ismerősünkhöz a képeket, és jó minőségű számítógép monitoron vizsgáljuk meg alaposan. A gépet ráérünk másnap is megvásárolni, ha elégedettek vagyunk a próbával.

Tags: Add more tags...,

or Close