A televízióműsor PAL vagy NTSC kompozit jelből épül fel. Az ilyen jel akkor érvényes (hiteles), ha valamennyi összetevője a formátumra meghatározott tartományon belül marad. A digitális videofeldolgozás során ez a feltétel nem is olyan könnyen teljesíthető.

Egy adott képponthoz tartozó színinformáció többféleképpen meghatározható.
Számítógépes környezetben általánosan elterjedt a 24 bites RGB színtér, amelyben a színek a látható fény vörös (R), zöld (G) és kék (B) színösszetevőire bontásával írható le, színkomponensenként 256 árnyalat megkülönböztetési lehetőségével. 256 (28 ) binárisan 8 bittel = 1 byte írható le, a 3x256 színárnyalat keverésével a variációk (28x28x28) 24 bittel (3 byte), ami kevéssel több mint 16 millió (224) megkülönböztethető színt eredményez. A képinformáció ekkor tehát képpontonként (pixelenként) 3 byte. A PAL-M szabványú 720x576 25 képkocka/sec (fps) felbontású videó 24 bites RGB módban 720x576 x3 byte x25 = ~31 MB digitális jellel írható le másodpercenként.
Az RGB jelfeldolgozás a számítógépes környezeten kívül újabban a DVD-videózásra szánt televízióknál is tért hódít: az ilyen készülékeknél megjelent az RGB bemenet lehetősége, illetve a DVD lejátszókon az RGB kimenet.

A számítógépes videoeditálás során nem mellékes, hogy a videszerkesztő szoftverek többsége a digitális képfeldolgozásban szokásos RGB formátum mellett, lekezel egy további (opcionális) 8 bites (szürkeárnyalatos) csatornát - (áttetsző) maszkot, másnéven alpha channel-t vagy alfa csatornát - amellyel az árnyalatok függvényében beállítható egy adott kép illetve videó átlátszóságának mértéke. Az alfa csatorna segítségével végtelen számú átmenet (transition), filter (effekt) illetve trükk készíthető, akár otthoni körülmények között is.
A szürkeárnyalatos alfa csatornát tartalmazó 32 bites (24+8 bit) képet jelölik RGBA-val. Alfa csatornát tartalmazhatnak az ismertebb képformátumok közül a PICT (.pct, .pic), a Pixar (.pxr), a PNG (.png), a Raw (.raw), a Targa (.tga, .vda, .icb, .vst), a TIFF (.tif), a Photoshop (.psd, .pdd) file-ok.

 

  Az RGB színtér, figyelembe véve az emberi szem fényérzékelési tulajdonságait, a tömöríthetőség szempontjából nem a legszerencsésebb.
Az RGB modellnél hasznosabb a világosságjelből (Y), kék színkülönbségi jelből Y-B (Cb) és vörös színkülönbségi jelből Y-R (Cr) álló YCbCr (helytelenül YUV) formátum, amely egyszerűen származtatható a gammakorrigált RGB értékekből az alábbi összefüggések szerint:
        Y   =  0,257R + 0,504G + 0,098B + 16
        Cb = -0,148R - 0,291G + 0,439B + 128
        Cr  =  0,439R - 0,368G + 0,071B + 128
Az RGB-YCbCr konverzió a különféle berendezésekben a megadott értékektől kismértékben eltérhet.
A komponens digitális videó, a CCIR /ITU 601 a YCbCr (YUV) színösszetevőkre épül. A Y:Cb:Cr jelet rendszerint Y:U:V betűkkel jelölik helytelenül, de annyira elterjedten, hogy kényszerűségből időnként mi is ezt használjuk.
A YCbCr formátumú jelek mintavételezésekor (és tömörítésekor) felhasználható az emberi szem színérzékelésének az a tulajdonsága, hogy a Y világosság információra 4-5-ször érzékenyebb, mint a fényesség információt nem hordozó Cb, Cr színinformációra. A YCbCr komponens digitális videó minden második CbCr színösszetevőjének elhagyásával a YCBCr 4:2:2 formátumot kapjuk. A YCBCr formátum 4:2:2 mintavételezéssel meghatározott jeleit nevezik általában tömörítetlen digitális videónak (D1). Talán érdemes megjegyezni, hogy a 4:2:2 arány nem az egyes komponensekre jutó bitszámra, hanem egymáshoz képesti arányukra utal: a világosságjel ekkor kétszer annyi információval meghatározott, mint az egyes színösszetevők, a fényességértékek (Y) tipikusan 8 biten (1 byte), a színkülönbségi jelek (Cb,Cr) 4-4 biten tárolhatók, tehát az egy képponthoz tartozó szükséges információ-tartalom összesen 2 byte. A teljes méretű PAL videó információ-tartalma ekkor: 720x576 x 2 byte x 25 = ~21 MB másodpercenként.
PAL-M YCbCr videónál 4:1:1 vagy 4:2:0 típusú (a 4:2:2-nél kisebb színhűséget eredményező) jelrögzítéskor az információ-tartalom az előbbiek figyelembevételével, mindkét esetben:
8 bit jut a fényesség értékre, összesen 4 bit a színkülönbségi jelekre; azaz 720x576 x 1,5 byte x 25 = ~15,5 MB másodpercenként, vagy másképpen számolva az arányok alapján, a 4:2:2 formátum információtartalmának 6/8-a. 4:2:0 formátumú pl.: a PAL DV, 4:1:1-es az NTSC DV. A 4:2:0 formátum a képminőség szempontjából valamivel szerencsésebb, mint a 4:1:1 formátum.
  A videoeditálás során számítógépes környezetben gyakran felmerül a különböző színterek egymásba alakításának igénye. Az YCbCr (YUV) színtér nagyrészt kívül esik a szabványos RGB színterjedelmen. Ha a számítógépes környezetből szükséges az eredeti környezetbe való visszaalakítás - az RGB színtér (vissza)kódolása YCbCr és PAL/NTSC jelekké - akkor minden olyan számítógépen végrehajtott műveletnél, ami a videó képtartalmát érinti (képmanipulálás grafikus programokkal, feliratozás stb.) csak PAL vagy NTSC rendszerben is érvényes palettáról választhatóak a színek, és gondosan ellenőrizni kell a kompozit kimenetet, hogy a szabványos PAL/NTSC specifikáción belülre essék. Ellenkező esetben a manipulált képek az eredetibe történő visszaírásakor jelentős színeltéréseket mutathatnak, az érvénytelen színek „kiugornak" az eredeti környezetből.