Vannak olyan jelmolekulák, amelyek nagyon kicsik, ezért a sejtmembránon akadály nélkül átjutva szabályozzák a sejt egyes működéseit. Ilyen pl. a NO, amelynek szignálmolakulaként való szerepét az utóbbi időszakban ismerték fel és tisztázták. Az acetilkolin az érfalakban az vegetatív idegvégződésekből szabadul fel és az endothel sejteken levő receptorokhoz köt. Ennek hatására az endothel sejtekben aktiválódik a NO-szintáz (-szintetáz) enzim, amely az arginin dezaminálásával NO felszabadulását okozza. A NO szabadon diffundál és eléri az érfal símaizom sejtjeit. Ezekben a Fe++-guanylyl-cyclase enzimet aktiválja, aminek következtében cGMP keletkezik az izomsejtekben. Ez végülis az izomsejtek relaxációjához vezet. A felesleges NO igen gyorsan, pár másodperc alatt elbomlik az extracelluláris térben. Lényegében ez a magyarázata és mechanizmusa annak, hogy mintegy 100 éve eredményesen használják a nitroglicerint infarktusveszélyben, mivel ellazítja koszorúereket és így kisebb a valószínűsége annak, hogy egy vérrög elzárja őket.

7. ábra A NO keletkezése és hatása az érfalakban

Megjegyzendő, hogy egyes esetekben a szénmonoxidnak is van jelfunkciója a szervezetben.