A törzs- és egyedfejlődés során először a sejtfelszíni adhéziós molekulák jelennek meg. Ezek összekötik az azonos eredetű, fejlődésű sejteket. Ezután az adhéziós molekulák a sejtmembrán síkjában egyáshoz közelítenek és csoportokba tömörülnek. Végül az ezen csoportosulásokba koncentrálódó adhéziós molekulák területén kialakulnak a kifejlett szövetekre jellemző, ún. junctionális kapcsolatok, amelyek szorosan összefogják és összetartják a sejteket.
A sejtkapcsoló struktúrákat többféle módon szokták kategorizálni. Itt a legelterjedtebb felosztás szerint ismertetjük őket.
A zonula adherens (anchoring junction) többféle formája elsősorban arra szolgál, hogy sejteket egymáshoz, ill. az alapállományhoz rögzítse. Funkciója ennek értelmében legfőképp mechanikai jellegű.
E csoporton belül két típust különítünk el. Az egyik esetében a sejteket összekapcsoló fehérjék a sejten belül a citoszkeletális aktinvázhoz kötnek.