A proteom kifejezés a protein és a genom szavak összevonásából keletkezett (1994, Marc Wilkins) és az adott időpontban, adott körülmények közt termelt fehérjék összességét jelenti. A celluláris proteom az adott sejttípusban található összes fehérjét takarja. Ebből következik, hogy a stressz proteom a stresszor indukálta sejtek által termelt fehérjék összefoglaló neve. Különböző fajok proteomikai összehasonlításakor (Homo sapiens, Saccharomyces cerevisiae, E. Coli, Halobacterium sp.) kb. 300 olyan fehérjét találtak, amelyek expressziós mintázatát a stressz kondíciók befolyásolták. Ezek közül 44 olyan erősen konzervált fehérjét lehetett kimutatni, amelyek minden vizsgált fajban a CSR-hez köthető funkcióval rendelkeztek. Ez utóbbi halmazt nevezzük minimális stressz proteomnak (MSP). A MSP kategóriákba sorolható.

2. ábra. Minimális stressz-proteom a sejtes szervezetekben. Kultz, D. (2005). "Molecular and evolutionary basis of the cellular stress response." Annu Rev Physiol 67: 225-57.

Pro- és eukarióták esetében is megfigyelhető a konzerváltság e tekintetben, kivétel természetesen a kromatin „packing” apparátus, transzkripció és sejtciklus kontroll fehérjéi. Kivételek az alap enzimek, mint pl. a DNS polimeráz, amely szintén a MSP tagjai közé sorolható. Eukariótákban a proteom mérete nagyobb a genoménál, az alternatív splicing és a poszt transzlációs modifikáció miatt. A MSP fehérjéi kivétel nélkül a CSR kulcs folyamatainak valamelyikében vesznek részt. A CSR kulcs folyamatai: